A kódgeneráló tárolási egységek
elérhetõség szerint kétfélék
lehetnek: vannak csak a definíciót tartalmazó modulban
elérhetõ és a mindenhonnan hívható függvények.
Az elõbbieket static tárolási osztályúaknak
(static storage class), az utóbbiakat extern
tárolási osztályúaknak nevezzük. Ha tehát
egy adott funkciót megvalósító függvény
több, mások számára érdektelen segédfüggvényt
használ, akkor ezeket összegyûjthetjük egy modulba,
és egy kivételével - aminek hívása kezdeményezi
a kérdéses feladat végrehajtását - a
többit static tárolási osztályúnak
választjuk. Ilyen módon lehetõvé tesszük,
hogy egy - gyakran más programozó által írt
- másik modulban ugyanolyan azonosítókat konfliktus
nélkül lehessen használni.