Pointerekkel különbözõ aritmetikai mûveleteket végezhetünk, ezek a következõ formájúak lehetnek:
float vekt[20], *pv = &vekt[4];A pv azonosítójú mutatót egy adott adat címével inicializáltuk. Ez alkalmazható statikus helyfoglalású változókra is, mert csak azt kötöttük ki, hogy ezek inicializátorai nem függhetnek más változók értékétõl, de itt nem az érték, hanem az elfoglalt cím lett felhasználva. A fenti definíciók után a pv, pv + 3, pv - 2, pv + 20 kifejezések sorban a vekt tömb 5-ödik, 8-adik, 3-adik és - nem létezõ - 25-ödik elemének címét adják meg (az utolsó tehát szintaktikailag helyes ugyan, de szemantikailag hibás).
A pointer - pointer alakú kifejezésnek csak akkor van értelme, ha a két mutató által megcímzett típus azonos; ekkor az eredmény a két adat távolsága adat-méretnyi egységben, vagyis itt is alkalmazzuk a fenti feltételezést a memóriáról, és az eredményt a két mutató által kijelölt két adat sorszámainak különbségeként kapjuk. Példaként tekintsük az alábbi függvényt, amely egy karakterlánc hosszát adja vissza:
int strlen(s)
char *s;
{
register char *p = s;
while (*p != EOS)
{
p++;
} /* endw */
return (p - s);
} /* end strlen() */
A p mutatót ráállítjuk a sztring elejére,
és mindaddig léptetjük elõre egyesével
(egy mutatott adattal, jelen esetben egy karakterrel), amíg el nem
érjük a karakterlánc végét jelzõ
EOS értéket. Eredményül éppen
azt adjuk vissza, hogy mennyit léptünk elõre, amíg
elértük a sztring végét, vagyis hány "igazi"
karakter van a sztringben. A fenti szabványos könyvtári
függvény egy felhasználási lehetõsége:
char hiba[ ] = "Nincs eleg memoria!"; int l1, l2; ... l1 = strlen(hiba[0]); l2 = strlen(&hiba[6]);Ekkor l1 értéke 19, l2-é 13 lesz.
A BORLAND C++ rendelkezik huge mutatókkal, amelyeknél lehetõség van arra, hogy ne csak int mennyiségeket adhassunk hozzájuk, illetve vonhassunk le belõlük, hanem használhatjuk a pointer + long, illetve pointer - long alakú mûveleteket is. Ez nem portábilis lehetõség, ezért használatánál erre legyünk figyelemmel. Hasonlóan, bár két mutató különbsége C nyelvi definíció szerint int, huge pointerek esetén ez az érték meghaladhatja a 16 bites határt. A fordító ezért a következõ formát felismeri és 32 bites különbséget számol (p, q azonos típusú huge pointerek, l pedig long):
l = (long)(p - q);A mutatók közötti bármiféle összehasonlítás (<, >, ==, stb.) csak akkor ad garantáltan helyes és portábilis eredményt, ha a mutatók azonos típusúak, és mindkettõ egy, a mutatott típusból felépített tömbre mutat (lásd strlen-nél p és q, mindketten a hiba[ ] tömbre mutatnak). Hasonlóan garantált, hogy minden pointer biztonságosan összevethetõ NULL-lal, annak eldöntésére, hogy a mutató érvényes címet tartalmaz-e, vagy sem.