A C++ nyelv a C programozási nyelv egy továbbfejlesztett változata, így néhány részlettõl eltekintve, felülrõl kompatibilis a C-vel. A C nyelv lehetõségein túlmenõen, a C++ igen flexibilis és hatékony eszközöket nyújt a programozónak új adatstruktúrák definiálására. A C++ lehetõvé teszi, hogy a programozó munkáját olyan jól kezelhetõ részekre oszthassa fel, amelyek szorosan kötõdnek az alkalmazói program alapkoncepciójához. Másképp fogalmazva: a C++ megteremti annak a lehetõségét, hogy egy problémát adattípusokra, és az adott adattípusokhoz szorosan hozzárendelt mûveletekre képezhessünk le. Így a valósághoz közel álló objektumokat definiálhatunk a C++ programban. Ezek az objektumok aztán kényelmesen és biztonságosan használhatók olyan kontextusban is, amikor típusuk a program fordításakor még nem állapítható meg. Ezt a fajta programozási technikát objektum-orientált programozásnak (röviden OOP-nek) nevezzük. Ha jól használják, az OOP rövidebb, áttekinthetõbb, és könnyebben karbantartható programokat eredményez, mint a "hagyományos" programozási stílus.
A C++ alapelemei az osztályok (classes). Egy osztály nem más, mint egy felhasználó által definiált új típus, amely a szükséges adatstruktúrát, és az adott struktúrájú adatokkal végezhetõ mûveleteket definiálja. Az osztályok használata lehetõvé teszi az információrejtést (tehát azt, hogy bizonyos dolgokról csak a használatukhoz szükséges ismereteket tesszük mások által is hozzáférhetõvé), garantálja az adatok inicializálását, implicit típuskonverziót biztosít a felhasználó által definiált adattípusok esetében, az egyes operátorokhoz újabb jelentést rendelhetünk általuk, stb. C++-ban sokkal hatékonyabb eszközök állnak rendelkezésre a modularitás kidomborítására és a típusellenõrzésre, mint a C-ben. További olyan bõvítéseket is tartalmaz a C++, amelyek nincsenek kapcsolatban az objektum-orientált programozással. Ilyenek például az ún. inline függvények, a cím szerint átadható függvényparaméterek, az inicializált függvényparaméterek, stb.
A C++ megtartja a C-nek azt a tulajdonságát, hogy igen hatékonyan kezeli a hardver közeli adattípusokat (bitek, byte-ok, szavak, címek), így ez az új nyelv továbbra is jól felhasználható rendszerprogramozói feladatok megoldására.
A C++ nyelv tervezõi elsõdlegesnek tekintették a C egyszerûségének megõrzését, és a C-vel való kompatibilitást, valamint a régi C szintaxisának tisztábbá tételét. A C++-ban nincsenek magas szintû adattípusok és hozzájuk rendelt mûveletek. Például nem létezik a C++-ban mátrix típus és mátrix invertáló operátor. Ha a felhasználónak szüksége van ilyen típusra, a nyelv lehetõvé teszi annak definiálását. Valójában a C++ programozói tevékenység alapvetõ, lényegi részét a megfelelõ adattípusok definiálása teszi ki. Egy jól megtervezett felhasználói adattípus nem abban különbözik egy beépített típustól, hogy hogyan lehet használni, hanem csak abban, hogy miképp van definiálva. Az objektumok típusának ismeretében a fordítóprogram megfelelõen tudja kezelni a belõlük alkotott kifejezéseket, míg a hagyományos C-ben a programozónak kín-keservvel kell leírnia minden egyes mûvelet végrehajtási módját. A típusok pontos ismerete azt is elõsegíti, hogy már programfordításkor kiderüljenek olyan hibák, amelyek egy hagyományos C program esetében csak a tesztelés során találhatók meg.
Ebben a részben - ahogy az 1.
fejezetben áttekintettük a BORLAND C++ implementáció
ANSI C kompatibilis elemeit - ismertetjük a nyelv AT&T C++ 2.0
kompatibilis részeit. A C++-ra vonatkozó alapreferenciaként
ajánljuk Bjarne Stroustrup könyvét (The C++ programming
language). Fel kell azonban hívnunk az olvasó figyelmét
arra, hogy ez a könyv "csak" az 1.0-ás verziójú
C++ egzakt referenciája. Mivel az AT&T a 2.0-ás C++ változatban
a korábbi verziót tovább bõvítette,
mi olyan nyelvi elemekrõl is említést teszünk,
amelyekrõl Stroutstrup fenti könyve (értelemszerûen)
nem szól. A C++-ra vonatkozó legfrissebb referenciaként
Stroustrup egy újabb munkáját ajánljuk (The
Annotated C++ Reference Manual). A C++ nyelv BORLAND C++ implementációjának
teljes referenciáját az eredeti programdokumentáció
Programmer's Guide címû kötete tartalmazza.